Földrészlet kitűzése

Egy telek kitűzése az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határa töréspontjainak a helyszínen történő megjelölését jelenti. A megjelölés legtöbbször karóval, szeggel és festéssel szokásos, kivételes esetben kővel is állandósítható.

A telek kitűzésére való megbízás során a tulajdonosnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a telekhatár helyzetére vonatkozóan nincs bírósági eljárás folyamatban. Folyamatban lévő bírósági eljárás esetén a per lezárásáig nem tűzhető ki a telek, és telekalakítást sem lehet végezni. Egy már lezárult perről is nyilatkoznia kell a megbízónak, mert ilyenkor a kitűzés során a bíróság által megállapított határvonalat kell kitűzni.

A kitűzés előkészítése során a földmérő beszerzi az illetékes körzeti földhivatalból  a telekre vonatkozó adatokat, a telek sarokpontjainak koordinátáit, korábbi mérések adatait. Először megvizsgálja, hogy a tulajdoni lap szerinti terület összhangban van-e a térképi illetve a koordinátákból számítható területtel. Sajnos néha előfordul, hogy az adatok hibahatáron túli eltérést mutatnak. Ilyenkor beadványt kell beadni az illetékes körzeti földhivatalba, amelyben kérik a hiba kijavítását. Ez az eljárás hosszabb időt is igénybe vehet, de amíg jogerősen le nem zárult, addig a kitűzést folytatni nem lehet.
Ha a területi adatok egyezést mutatnak, akkor elkezdhető a kitűzés.

A kitűzés legtöbbször geodéziai alappontok felhasználásával műszerrel történik, de a régebbi grafikus nyilvántartási térképek esetén a szomszédos telkek méreteinek mérőszalagos ellenőrzésével, illetve a telek kitűzési méreteinek kimérésével is történhet.

A kitűzés eredményeiből egy kitűzési vázrajzot készít a földmérő, ami a telket és közvetlen környezetét a nyilvántartási térkép szerint ábrázolja, továbbá feltünteti a kitűzött földrészlet méreteit.

Ha a mérések során a kitűzött telekhatár nem egyezik meg a helyszínen meglévő kerítés helyével, akkor az eltérés méreteit és a területi eltéréseket is ábrázoljuk.
A nyilvántartástól eltérő használatot vonalkázással jelöljük a kitűzési vázrajzon.
A kimutatott eltérés nem jogosítja fel a tulajdonost , hogy a hiányzó területet birtokba vegye, azt csak a szomszédos földrészlet tulajdonosával megegyezve, vagy ha a megegyezés nem jön létre, jogerős bírói végzés alapján veheti birtokba.

Ha a szomszéd az elkerített területet legalább 15-éve sajátjaként használja, akkor elbirtoklás címén tulajdonjogot szerezhet rá. Az elbirtoklás tényét a bíróság állapíthatja meg. Azért, hogy ez a helyzet ne forduljon elő, az érintett szomszédot írásban kell felszólítani a telekhatár kérdésének rendezésére. Leghelyesebb a felszólítás mellé a földmérőtől kapott kitűzési vázrajz egy másolatát is csatolni.